Folytatom a beszámolót kinti élményeinkről. Még mindig a lakástéma.

Szóval épp kezdtem megszokni a kutyaház alapterületű fürdőszobát, meg a kormos-fekete plafont, mikor új lakók költöztek a sorunkra. Megismerkedett velük Mashu este, másnap meg már költöztek is ki… Mint kiderült, vannak üres családi lakások a jobb hírű, csendesebb és jóval kényelmesebb Park Village részen.

Be is vágtattunk a Housing office-ba, hogy megérdeklődjük van-e nekünk való lakás. Persze van... kaptunk egy lakásszámot és mehettünk is a portára elkérni a kulcsokat. Az már gyanús volt, hogy kettő helyett csak egy kulcsot talált meg a building manager, de azzal magyarázta, hogy biztos az előző család magával vitte a másikat, de az már jóval bizarrabb volt, hogy a lakásban ruhák, sörösüvegek, egy hatalmas TV meg dvd-filmek sorakoztak s nyilvánvalóan jelenleg is használatban volt.

Ezt megemlítettük az irodában és a managernek is, akik azzal magyarázták, hogy sokan hagyják itt a holmijukat elköltözés után… Az ígéret megvolt: kitakarítanak és két nap múlva már mehetünk is át.

Ezután kaptunk egy emailt… nem mehetünk, mert abban a lakásban TÉNYLEG laknak, méghozzá a campus területén dolgozó építőmunkások... (megjegyzem, hogy egy olyan családi lakásban amiből nagyon kevés van a campus területén és úgy kell érte megharcolni - állítólag… Ráadásul a mi régi gettós házsorunkon legalább 4 üres lakás volt, nem értem miért nem oda mennek a melósok és miért élt egy négyfős namíbiai család nagyobb gyerekekkel a mienkhez hasonló egérlyukban…)

A vége az lett, hogy találtak egy másik üresen álló lakást és végül abba beköltözhettünk. Ez nagy megkönnyebbülés volt az előző után.

Persze itt is a gyerekszobában egy emeleteságy volt amit vagy 3 hetünkbe került elvitetni,, kissé lusta skót portásunk jóvoltából – ő még felbukkan majd történetünkben. Az akkor megígért kicsiknek való gyerekágyakra még a mai napig várunk… Na mindegy, most matracokon alszanak, de így az öcsém is kényelmesen alhatott ott mikor látogatóba jött.

Szóval a lakás úgy néz ki, hogy van egy előszoba ahonnan jobbkézfelől nyílik a gyerekszoba, balkézfelől meg a nappali-konyha, ebből juthatunk át a háló-dolgozószobába, és végül a bojlerszoba meg a fürdőszoba következik. A bojlerszoba nagyon utálatos dolog.. Úgy zubog a víz állandóan benne, mintha valaki a kádat eresztené…

Kilátás a lépcsőházból októberben (tehenekkel):

A tehenek bámulása gyerekeim egyik kedvenc mulatsága közé tartozik :)

A közelben van egy játszótér is… elég lerobbant, nem valami EU-komform, de a gyerkőcök imádják. A hinta:

Kilátás a nappaliból, szivárvánnyal:

Hogy miért szeretem ezt a fürdőszobát annak több oka is van :) Az egyik az, hogy ilyen kilátás nyílik belőle, ha kinyitom az ablakot, a másik, hogy hatalmas, foszforeszkáló EXIT felirat van az ajtaján, ugyanis a fenti ablakon át lehet kimászni a tűzlépcsőre azért látható az a kapaszkodó a kép jobb oldalán. A másik oldalon egy fura szerkezetet láthattok amiből kijön a zuhanyrózssa. Hát igen keverőcsap híján ilyen elektromos szerkezettel keverik össze a vizet a zuhanyhoz :) A keverőcsap hiányáról, meg a villanykapcsolókról majd holnap mesélek.

És még egy dolog.

Ez sajnos most aktuális: a nővérkémet holnap műtik kora reggel. Kérlek titeket, nagyon drukkoljatok neki, gondoljatok rá.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.