a köd bekúszott a kabátom ujjába is. Nem szerettem... Ültem a hideg fémpadon Gatwicken és vártam a vonatomat. Hirtelen zeneszó ütötte meg a fülem. Gitár. Tekergettem a fejem, vajon honnan jöhet? És ahogy lassan kigördült a vonat, ami eddig eltakarta előlem a többi peront,…

tehát mostantól papíros "practical archaeologist"* vagyok. Reggel kilencre legkésőbb ott kellett lennünk a Brighton Dome-ban, ahol a diplomaátadót tartották. A talárt és a kiegészítőket a helyszínen kaptuk meg és segítettek is nekünk felvenni azokat. A nézőtéren minket külön…

találgatom vajon miből lehet. Sötétkék és papírszerű.  Fázom, de sajnos nem tudom felvenni a pulóverem, mert benne van a branül már a könyökhajlatomban, nem akarom lökdösni. A mellettem lévő fotelba új beteg érkezik. Pontosan kettő és fél órája várok a kórház…

egy kedvenc Liszt-darabomat. Ma csak ülök és fülelek, jajj honnan jön ilyen kellemes muzsika... és nem jöttem rá, hogy basszus fel kéne vennem a telefont, csak csodálkoztam milyen szépen szól. :)   Most rohanok tovább, csak megírtam, hogy ti is nevessetek egyet, ha már én nevetek.…

Reggel korán kelünk, kis kávézás, Mashu már rohan is, én meg ébreszthetem a gyerekeket. "Most tettem ide a zoknidat, jajj hova tűnt? Mit kérsz reggelire?" Közben észreveszem, hogy leszakadt a felvarrás az iskolanadrág alján... varródoboz... "Anya kérhetek még kukoricapelyhet?"…

hogy többet nem ígérek semmit (ez az utolsó), mert mindig közbejön ilyenkor valami. Most például egy gyors munka. Szóval kis türelmet kérek még és bár nem merek ígérni semmit, de az biztosan mind meglesz. :)  

hogy ennyien aggódtok miattam. Az igazság az, hogy rendesen összegyűltek a dolgok. Nyilván nem volt könnyű ilyen hosszú idő után visszajönni, rengeteg intéznivaló várt, közben volt valami amin nagyon sokat dolgoztam és most nem látom semmi eredményét (ezen kell agyalnom, hogy…

néha túl sok. Nem lehet mindenen felülkerekedni az örömjátékkal, hülyüléssel, Óz énekléssel,  optimizmussal. Néha bőgni kell egy k... nagyot. Aztán majd egyszercsak jobb lesz. Majd mesélek. Csak most szar. Nézem az órát, hogy mehessek a gyerekekért, majd akkor kicsit jobb lesz,…

A jó öreg Anglia sűrű köddel és kellemes idővel fogadott minket. A repülő huszonöt perccel korábban szállt le, ami kifejezetten jó volt. Nagyon meg vagyok elégedve a kedvenc fapadosunkkal. Ma vittem már a gyerekeket iskolába, összefutottunk Zsuzsival is (jó volt látni:))…

eléggé le vagyok lombozódva. Van olyan barátom akivel nem is tudtunk találkozni. Csomó mindent el kellett halasztanunk, mert Csongor elég beteg volt, antibiotikumot kapott, szobafogságra voltunk ítélve. Most nem fogok még írni pár napig, egyrészt igyekszem jól kihasználni az időnket…

  Boldog Új Esztendőt kívánok nektek sok szeretettel! :)