Hisztileckék 2.

2008.05.22. 08:09

Na folytatom. :)

 

A hisztikezelésben szerintem az első és legfontosabb, hogy magunknak dolgozzunk ki különböző technikákat arra, hogy megfelelően higgadtak maradhassunk. Szerintem azért ez a leglényegesebb pont, mert ha megtanulunk nyugodtak maradni, akkor el lehet kerülni a dühből, idegességből elkövetett popsiraütést vagy üvöltést.

Mert ha a gyerek egész nap nyünnyörög valamiért és te egyre fáradtabb leszel akkor biza a legmegfelelőbb érvnek az tűnhet, ha rácsapsz a büdös kölök fenekére, megrázod és/vagy leüvöltöd a fejét. Tehát anyukák egy-két-háááá jógalégzés :)

 

1. Fejet a homokba - párnába - avagy a struccmódszer

Mikor Csongor még apró baba volt és a kialvatlanságtól eléggé zombimód tudtam csak létezni, akkor fejlesztettem tökélyre ezt a dolgot. Muszáj volt engedni, hogy valahol kijöjjön a feszültség, viszont nem állt szándékomban megijeszteni se a kicsit, se a nagyot, aki talán nem is csinált égbekiáltó bűnt csak anyából szeretett volna picit többet kapni.

Ez abból állt, hogy a gyerekeket biztonságba helyezve - picinek kiságy, nagynak gyerekbiztos szoba ráccsal -
te elhúzol a fürdőszobába egy kispárnával és kedvedre beleüvöltesz egy bazinagyot. NAGY LEGYEN ÁM :) Ha úgy érzed az elkövetkezendő 20 percben képes vagy tolerálni a hisztit akkor mosd meg az arcod és menj vissza a szobába. Ha még nem vagy erre kész, akkor várj és üvölts mégegyet legalább.

 

2. Dühöngő

A dühöngő olyanoknak jó módszer akik férje - csakúgy mint az enyém - elvetemült harcművészet gyakorló és van otthon egy bokszzsákjuk. Nagyjából ugyanaz mint az struccos, csak itt kimegyünk a bokszzsákhoz és püföljük mint állat... utána jön az arcmosás és vissza a szobába.

 

3. Nagylevegő - kakaó

Igggen, hát ezt a módszer nem kedvez a fogyókúrázó anyukáknak... mikor a gyerek hisztizik, nyafog, nyünnyög, tessék őt biztonságba helyezni és szépen, lassan kisétálni a konyhába és csinálni egy kakaót (vagy egy finom teát) hozzá egy-két kocka csoki vagy finomság de ez lehet gyümölcs is. Arra figyelj oda, hogy a tea vagy kakaókészítés minden aprólékos mozzanata tudatosuljon benned, ahogy a szekrényből leemeled a dobozt, ahogy beleteszed a bögrébe a kiskanalat - mintha az egész egy japán teaszertartás lenne, legyen annyira pontos és tudatos minden mozzanata.

Közben pedig - "Láma füle csukva van!" - azaz ne jusson el hozzád a hiszti hangja, zárd ki ebből a szertartásból.

Mikor úgy érzed lehiggadtál, mosolyogva menj vissza. :)

 

4. Jógalégzés - meditáció

A srácokat biztonságba helyezve elmész egy másik helységbe, haladóknak lehet ugyanaz a szoba is ahol a balhé zajlik.

Leülsz kényelmesen lótusz- vagy törökülésbe, attól függően neked melyik a megfelelő és kilégzés és belégzés. Lassan nyugisan. Mikor már kellően nyugodt a légzésed akkor a hisztit magad elé képzeled - valahogy megjelenik majd - gondolatban becsomagolod és elteszed egy fiókba. Kilégzés - belégzés, lassan visszatérsz. Mehetsz is hisztit kezelni. :)

Mikor először ezt használtam a gyerekek előtt, Édua úgy meglepődött, hogy szájtátva figyelte anyával mi történt és a hiszti azonnal abbamaradt. :)

 

Természetesen mindenki tudja, mi az a módszer ami neki segít, ezek csak tippek, hogy én mit használtam a túléléshez - mára már meg tudom csinálni ha nyilt színen jut eszükbe picit elereszteni magukat, hogy pár sima nagylevegő után tudok mosolyogni rájuk és nem hagyom, hogy felidegesítsenek.

Erről jut eszembe: sose izgasd magad azon ha a gyerek nyilvános helyen kezd el üvölteni, olyankor az a legnagyobb gond, hogy anyu megijed a tömegtől, attól ahogy ránéznek rosszallóan, attól, hogy megzavarja mások harmóniáját és a gyereket rángatva igyekszik minél hamarabb kikerülni a szituációból. Nem! Ne hagyd magad , hogy a tömegnyomás kizökkentsen, gondolj a fent felsorolt vagy a saját megnyugtató módszereid egyikére, nagylevegő után szép lassan vond ki a gyerkőcöt a szituációból.

Egy saját példa: IKEA gyerekosztály. Édua eszméletlen üvöltésbe kezd, mert nagyon szeretne birtokolni egy Stötta vagy Lükke márkájú vizilovat én pedig ragaszkodom ahhoz, hogy nincs szükségünk semmi ilyesmire ezért a kisebbiket apjuknak lepasszolva a nagyobbat szorosan magamhoz ölelve - így kevésbé tud kárt tenni bennem és/vagy magában, mosolyogva haladok a baba-mama szoba felé közben halkan duruzsolok neki egy kedvenc mondókát vagy csak úgy mindenfélét ami eszembe jut - van erre egy saját mantrám - többnyire azt nyomom nekik... Így mire eljutunk a célállomásig, többnyire lehiggadok annyira, hogy ne izgasson a sok bámuló arc és lesajnáló tekintet és úgy tudjam megoldani a dolgot, hogy ne károsodjon se a lelki békénk, se a testi egészségünk :)

 

Mikor megpróbálod magad megnyugtatni, azt is gondold végig, hogy vajon miért tudtak ennyire felidegesíteni. A legtöbbször az ok egyszerű - mert ma még nem ettél, vagy nem aludtál eleget.

Ezért első dolgod legyen, hogy vagy eszel valamit vagy a délutáni alvásnál - "Hagyd a dagadt ruhát másra" és dőlj melléjük - ők is hamarabb elalszanak és te is pihenhetsz egy jó nagyot.

Mégegyszer: a legfontosabb, hogy te nyugodt tudj maradni mikor hisztiznek. :)

 

 

Frissítés és magyarázkodás mielőtt bárki azt gondolná, hogy valami csodaanya vagyok aki még sosem érdemelt ki egy feketepontot sem. Ez sajnos nem így van, hiszen én is gyarló vagyok és bizony néha elszakad a cérna... :S de nagyon igyekszem, hogy ezek az alkalmak ritkuljanak :))) 

A bejegyzés trackback címe:

https://hicudzsi.blog.hu/api/trackback/id/tr635549756

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vica 2008.05.22. 11:15:25

Szia Anyuka! Ugye tudod ki vagyok?Ha nem az se baj..:)Szóval az első fiamnál én is hasonlóan gondoltam a dolgot...nem hozott jó eredményt.Ismerem azt az érzést,amikor a gyerek egész nap próbálja az idegeidet,már tisztán látszik,hogy szándékosan olyat tesz,amitől,tudja,hogy kiakadsz. Magyarázok,kérek,könyörgök,kiabálok,elkeseredek,kiborulok,és nem tudom mit kezdjek a gyerekkel,mert minden hiába.A fiúk esetében hidd el,egy NEM utolsó kapaszkodóként használt és idegből elcsattanó popsira ütés,hanem tudatos,nyugodt,nevelési célzatú fenekelés,egy-két figyelmeztetés után,sem a testében sem a lelkében nem tesz kárt,sőt.Tudom,ez nem divatos felfogás.Ezzel kapcsolatban manapság igyekeznek lelkiismeret furdalást ébreszteni a szülőkben.Pedig a túl engedékeny szülő nem teszi jól,amit tesz.Mikor felnő a gyerek és jellemhibákkal küzd, méltán mondhatja a szüleire hárítva a felelősséget:"Miért engedted,hogy ilyen legyek?"(Ezt valahol olvastam.Először ráncoltam a homlokom,hogy nekem ilyet biztos nem mondana a gyerekem.Később rájöttem,hogy a kiskorban való elnevelésnek messzemenő következményei lehetnek.Nem is szó szerint kell érteni,hanem azt,az érzelmi hátteret,ami mögötte van.)A gyerekek akkor boldogok,ha tudják:vannak határok és ezek közt biztonságban mozoghatnak.Ez ránk,felnőttekre is érvényes:a korlátlan szabadságban hiányérzetünk lesz.Ezt lehetne még boncolgatni,mivel a szabadság fogalma ma már sajnos nagyon el lett torzítva.De remélem érted,mire gondolok.A gyereknek el lehet magyarázni,hogy ezt azért kapta,mert te nagyon szereted,és tudod,hogy,amit csinált helytelen.Ha kisírdogálta magát nyugodtan meg lehet ölelgetni és elmondani ezt neki.Persze nem könnyű egy anyának az édes kis popóra ütni,de ha azt szeretnénk,hogy édes maradjon a kisfiú sajnos meg kell tenni.Persze minden gyerek más.Vannak nyugodt,üldögélős,könnyen kezelhető kisfiúk is -gondolom-akiknél erre nincs szükség.Az enyémek nem ilyenek... Én nem vagyok katona-anyuka,sőt túl puha és konfliktus-kerülő voltam,ami a gyerekeknek egyáltalán nem tett jót. Ajánlom a következő könyveket: dr.James Dobson:Az akaratos gyerek,Fiúk nevelése-ez életszakaszonként foglalkozik a neveléssel,nagyon jó,gyakorlatias. (Bringing up Boys - angol könyvesboltokban is be lehet szerezni:) Tudom,ez elsőre nehezen emészthető,főleg azoknak,akik csak az ellenkezőjét hallották vagy olvasták eddig,de érdemes átgondolni. Egyébként szeretem olvasgatni,amit írsz. Sorstársak vagyunk,itt angol honban és sokszor rátalálok a saját érzelmeimre,gondolataimra a tieid között. Szép napot:Vica

Nilü 2008.05.22. 17:30:34

Húhaa..ez jó:) nem gondoltad, hogy beírod a ..tudodhova??????Többeknek segítene:)

Zsuzsa 2008.05.22. 20:35:07

Hiszti becsomagol es fiokba eltesz :-DDDDD Nyilvanos helyen uvoltes: hat most vagy en vagyok furan bekotve, hogy nem erdekel, vagy az en gyerekeim nem hisztiznek nyilvanosan, de nem emlekszem, hogy valaha is lettem volna mar zavarban emiatt. Asszem, mi leginkabb itthon uvoltozunk egymassal. :-) :-( Ha kint vagyunk, sokkal nyugodtabb mindenki. Hm, tenyleg, ez terapias otletnek sem rossz, a fentiek melle.

54587 2008.05.23. 20:55:18

Ha ilyen hisztikezelése lett volna a volt nejemnek, nem lenne volt...Engem is boldogított kedves ütőfám , de a nőnemű nem viselte el a dübögését, letiltotta...Azután szép lassan erősödött a hiszti és az én mehetnékem...Jó olvasni a normális módszereidet.

58775 2008.05.23. 22:21:45

Elöször is nagyon köszönöm, hogy figyelmet szenteltetek a "hisztileckéimnek" :) Vica, nagyon jó és izgalmas dolgokat írsz. Teljesen megértem az álláspontodat azzal kapcsolatban, hogy korlátokat kell szabni a gyerkőcöknek - a korlátok, a napirendek nagyon fontos dolgok a kicsik életében és aszülőknek is megkönnyítik a napjait. Azonban úgy érzem, hogy abból, hogy nem csapok rájuk azt gondolod nálunk vagy más hasonló családokban nincs rendes nevelés. Terelgetés. Én egész egyszerűen csak megpróbálok eljutni odáig, hogy tiszta fejjel tudjam érzékelni a hisztit és átgondolni mit kéne tenni. A következő részben leírom majd, hogyha tisztafejű anyu visszatért a fürdőből hogyan veszi rá a gyerekeit a nyünnyögés abbahagyására :) Köszönöm mégegyszer, hogy olvasol és írsz nekem! Várom továbbra is a hozzászólásaidat! :)

58775 2008.05.23. 22:22:15

Nilü :) hátha idejönnek olvasgatni :)))

58775 2008.05.23. 22:24:46

Zsuzsa :) Bizony-bizony hiszti becsomagol fiókba eltesz. :) A kakaósüveget a bögrét pedig úgy próbáld megfogni, hogy érezd ahol hozzér az ujjaidhoz, tudatosuljon benned, hogy az ott micsoda, hog yérintesz közben a hiszti meg valahol csak egy háttérzaj... Megpróbálom megírni hamarosan, hogy nekünk mi segített a helyzet rendberakásában :) A kintvagyunk nagyon jó ötlet! Bizony sokszor ez nálunk is megoldás, mert sok esetben azért van rinya, mert be vannak zárva. A szabadban kirohangálják magukat és ez jó :)

58775 2008.05.23. 22:31:18

Töprengő, őszintén megérintett amit írtál. Sajnálom, hogy ilyen dolgokon kellett végigmenned/mennetek. Ahogy Thomas Gordon - a Szülői Eredményesség Tréning azaz ismertebb nevén a P.E.T. kitalálója - mondja, a szülőktől csak mindenki elvár valamit, de nem tanítják őket, hogyan is kell jól csinálni. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a kismamák, anyukák tartsák a kapcsolatot más sorstársakkal, hogy meg tudják beszélni a nehéz dolgokat, a nehéz időszakokat együtt vészeljék át/együtt nevessenek a nyomorúságosabb napokon és igazából ezért írogatok itt ilyen általános dolgokról is, mert ha csak egy anyuka megfogadja, hogy odafigyel arra, hogy jobban tudja kezelni a hisztit máris szebb és könnyebb lesz ez a szülő-gyerek kapcsolat. :) Szép hétvégét neked!

anyatünde 2008.05.28. 01:41:17

Vica, james Dobson nekem egyszerűen túl ijesztő. odáig bírtam olvasni, mikor írja már nem tudom melyik könyvében hogy nagyobbacska csecsemőt (kb. 8-10 hónapos, de tuti 1 év alatti) KEMÉNY SZAVAKKAL DORGÁLJON MEG A SZÜLŐ. Mmint ha a gyerek úgymond "rászolgált". Hát, no thanks. A legnagyobbik gyerekem egy most 8 éves, csecsemőkorától meglehetősen öntörvényű, nagyon mozgékony kisfiú. Kb. 1-1.5 éve látom rajta a lehiggadás egyre egyértelműbb jeleit. Hideg fejjel, tudatosan, nyugodtan, nevelési célzattal SOHA nem fenekeltem. Az előfordult, hogy eljárt a kezem. De utólag (hideg fejjel!!) végiggondolva a szitut, 99 %-ban volt (lett volna) más megoldás. És egy következő hasonló helyzetben többször(korántsem mindig!!) be is jött.

Vica 2008.05.28. 16:56:00

Sziasztok! Tényleg ijesztő lehet elsőre.Erről nem szeretnek,nem mernek nyilvános fórumokon annyit beszélni,nehogy brutalitás vádja érjen valakit -gondolom- mivel sajnos manapság burjánzik az erőszak...Pedig itt szó sincs erről.Azt én is mélyen elítélem,aki egy gyereket vagy bárkit bántalmaz.Ezt a két dolgot kérném nem összemosni.Szerintem a hirtelen felindulás sokkal rosszabb.Velem is előfordult,és ekkor tényleg úgy érez az ember,ahogy leírtad Anyatünde.De,ha a gyerkőc olyat csinál,ami egyszerűen "nem fér bele" -és ő is tudja,hogy ezt nem kéne-én meglépem a popo-pirongatást.És már egyre ritkábban szorulok erre,mert sokat javult a kis herceg.Türelmes,empatikus ember vagyok (a barátok szerint-túl türelmes).A kicsivel is az voltam mindig,de 3éves korára durván elszaladt vele a ló,sokszor kezelhetetlenné vált.Azt kihangsúlyoznám,hogy fiúkról nyilatkozok csak. Hicudzsi!A módszerek-figyelem-elterelés,stb.-nagyon jók,mindet alkalmazom,amit leírtál,sokszor be is jönnek.Kivéve azt,hogy nem hallom meg.Szerintem ez nem jó.Én nem hagyom fetrengeni a gyereket,inkább felkapom,akkor hamar enyhül a vihar.És még egy dolog:Hicudzsi!Néha sajnos a kicsi angyalkáink nem olyan angyalok,és sokkal jobban tudják,hogy rosszat tesznek,mint ahogy mi feltételeznénk róluk,hogy tudják.Épp ezért szerintem ne érezd úgy,hogy szemen kéne köpnöd magad egy ilyen eset után.Örülhetnek,hogy ilyen jó anyukájuk van.:)

Vica 2008.05.28. 16:59:09

Ja,szóval: ... álnéven Vica voltam...:D

anyatünde 2008.05.28. 20:36:09

"néha sajnos a kicsi angyalkáink nem olyan angyalok, és sokkal jobban tudják, hogy rosszat tesznek, mint azt mi feltételeznénk róluk" Vica, ezt kifejtenéd bővebben? Egyáltalán egy 3-4 éves (mondjuk) kisgyereknél mit jelent az, hogy "rossz"? Hogyan értelmezhető? (Ha értelmezhető egyáltalán?) No még lehet, hogy folytatom, most mennem kell, eléggé elcsúsztunk, még csak most mesélek a nagyoknak. Máskor ilyenkor már setétben punnyadnak az ágyban, jó esetben alszanak.

anyatünde 2008.05.29. 01:09:03

Vica, Mennyi idős(ek) a gyereke(i)d egyébként? Jól értem, hogy egy kisfiad van? Vagy már nem is annyira kicsi? :) És mit értesz azon, hogy 3 éves kora körül "kezdett elszaladni vele a ló"? Van olyan kisgyerek, akinél ekkor jön elő teljes "szépségében" a dackorszak. És előtte meg tök könnyen kezelhető, terelgethető. Ilyen volt (piciként) a lányom is (Ő a középső, pont ma 6 éves :) ). És elképzelhető, hogy a kisebbik fiam is ilyen lesz. Egyelőre ő egy kis tündér. Már nagyon aranyosan beszél. Egy csomó mindent megkérdez, mielőtt csinálná, hogy csinálhatja-e. Igaz, ha azt szeretném, hogy ne csinálja, akkor gyorsan kell neki mondani, hogy "nem", mert különben a hallgatás beleegyezés nála :) Ha motorozik, utánaszólok, és gyakran megáll. A bátyja után absz. újszerű ez az élmény :-P Nem hiszem, hogy én vagyok ennyivel jobb anya, mint a nagyfiammal voltam. A két gyerek különbözik ennyire.

58775 2008.05.29. 10:13:26

Vica, hááát szerintem sem angyalok de azért még nem akartak angyalarccal átvágni :) Nyilván mikor rosszat tesznek annak tudatában vannak de én is :))) Köszi a dícséretet, de én csak igyekszem jó anyjuk lenni. :) Egyébként ha elnézel egy baba-mama órumra, ott is nagyon megoszlanak a vélemények a fenékrecsapásról, hogy melyik a "jobb" a higgadt fejjel vagy az indulatból, ijedtségből, hirtelen odacsapás. Én - ha már muszáj - akkor csakis a fenékre és ijedtségből rácsapást pártolnám. (Mondjuk mikor lerángatod az ablakból.) Azzal teljesne egyetértek, hogy minden gyerek más-más hisztikezelést igényel, van akit bedurvít az ha nem figyelsz rá... A nevedet én javítottam ki, mert gondolom véletlenül írtál be mást. :) Kommentet nem akartam törölni, nehogy azt hidd itt moderálgatok magamban, ezért fenthagytam amiben a nevedet írod csak kivettem belőle a konkrét nevet. :)

58775 2008.05.29. 10:14:33

Anyatünde, húú Édua is nagyon hasonló volt :) Nem volt smemi dac, semmi hiszti, aztán háromésfélévesen kezdett nyafogni ezértmeg azért...:S Háááát nem volt egyszerű :)

Vica 2008.05.30. 11:46:56

Sziasztok! Két fiam van.A kicsi augusztusban lesz 2éves,a "nagy"szeptemberben 4.Ha dackorszaknak hívjuk,akkor neki már volt vagy 100dackorszaka.:)Tényleg alapvetően a gyerkőc vérmérsékletén múlhat,hogy miket csinál.A kicsi- eddig -nálunk is nagyon nyugis,kedves -angyalka. Anyatünde,a rossz alatt,meg az "elszaladt a ló vele"-alatt azt értem a mi esetünkben,hogy amit kérek tőle,biztos,hogy az ellenkezőjét csinálja.Ez pedig hosszú távon nagyon kifárasztott,és szépen kéréssel, nem mentem sokra

Vica 2008.05.30. 11:58:26

Hicudzsi,automatikusan a hivatalos nevemet írtam.De így jobb,köszi!:) Brighton-ban is ilyen vacak az idő,mint nálunk?Júliusban megyünk haza,már nagyon várom.Ti mikor mentek? Egyszer csak összefutunk 'A' játszótéren.:)

58775 2008.05.31. 07:14:15

Vica hát elég ratyi az idő.. és szegény anyu pont most van itt :( Augusztusban megyünk haza csak előreláthatólag... Jó lenne találkozni majd :)

anyatünde 2008.06.01. 01:44:20

Vica, érdemben nem tudok beszélgetni Dobson nevelési módszereiről, mert csak egy könyvébe olvastam bele, mint már írtam. A "nagyfiadnál" (:D) végül beváltak a könyveiben olvasottak? A nagyobbik fiamnál én nem tudok ilyen határvonalat mondani, hogy "innentől dackorszak". Vele kb. 16-17 hónapos korától kezdtek folyamatosan nehezedni a dolgok. Kb. 5 (ÖT!!) éves korától KEZDETT "szófogadóbb" lenni, de ez még nagyon a kezdet volt. Pl. nagyon szeretett előre rohanni az utcán pár háznyit. Úgy kb. 4 éves korától - mivel a járda szélén elég nagy biztonsággal megállt - feladtam az ezzel kapcs. küszködést. Babahámról és hasonlóról akkor nem hallottam, a bizt. kedvéért azért nagy sebességgel loholtam a gyerek után a húgával a sportkocsiban. Ha utánaszóltam, ált. nem állt meg. (Csak a járdaszélen, ha közben odaért. Nem emlékszem, hogy lelépett volna.) Kb. 1 évvel később, 5 éves kora körül már igen. Igaz, hogy közben helybenfutott (akkorát röhögtem, mikor először láttam ezt tőle :D), de MEGÁLLT. Most 8 éves, sok dologban, pl. reggeli-esti készülődés, rakodás este és hasonlók sokkal inkább "partner", mint a 6 éves húga. Persze nem 100% a dolog, de sztem abszurd elvárni egy gyerektől a tökéletességet, hiszen mi se vagyunk rá képesek. Ha keményebben ellenkezik, annak általában szemmel láthatóan az az oka, hogy holtfáradt. Mivel idén elsős, ezért minden oka megvan erre, bár igyekszem időben fektetni, általában sikerrel, különórára idén nem járattam, és hasonlók. Amiket írok, az itthoni viselkedésére vonatkoznak. Oviban-iskolában a pedagógusok mindig szuperlatívuszokban beszéltek/beszélnek a viselkedéséről. Suliban, bemutató órákon magam is láttam. Ez az örökmozgó gyerek ott ült nyugiban, ficergés nélkül (ez különösen a többi kisfiúval összehasonlítva volt feltűnő, hátul ültem, jól ráláttam az egész osztályra), láthatóan figyelt, jelentkezett, részt vett az órában. Oviban és az iskolában a kislányok is nagyon szerettek/szeretnek vele játszani, mert nem durva (lányos anyukáktól származnak a visszajelzések).

58775 2008.06.01. 09:20:05

Anyatünde :) "Persze nem 100% a dolog, de sztem abszurd elvárni egy gyerektől a tökéletességet, hiszen mi se vagyunk rá képesek." ez nagyon ottvan!!! Köszi :)

Vica 2008.06.02. 11:17:54

Sziasztok! Az nagyon jó dolog,ha a gyerkőcökről jó visszajelzést kap az ember,oviból,iskolából.100%-ot tényleg nem szabad elvárni.Ilyen nincs is, szerintem.:) Anyatünde!Nekem Dobson sokat segített.Nem állítom,hogy mindenben egyetértek vele.De sok jót leszűrtem belőle,ami határozottabbá tett.Láthatóan meg van az eredménye,lenyugodott a "nagyfiú". Ő erősebben igényli a határozott vezetést.Ez nem azt jelenti,hogy nem vagyok vele gyengéd,nem szeretgetem...Ha nem teszem meg ezt a lépést,és hagyom,hogy továbbra is elfogadhatatlanul viselkedjen,és csak küszködök vele, nagyobb korában nehezebben lehetett volna rá hatni,főleg,ha megszokta,hogy így viselkedhet. Szép napot mindenkinek!!!:)

112348 2008.12.28. 16:14:54

Sziasztok! Nagyon jókat írtok! :) Anyamadár, a módszereidet kifogom próbálni, remélem nálam is beválik majd! :) Én egy 3,5 éves kisfiú anyukája vagyok, akivel sokszor elég nehéz. Sajnos, az apukája nem velünk él, így egyedül nevelem és a szüleimnél lakunk. A helyzetet tovább nehezíti,h nem egy átlagos kisfiú (sajnos, a korához képest le van maradva, amíg nem került be a spec. oviba a beszédjét is alig lehetett érteni, azóta viszont folyékonyan beszél). Bizony előfordult pár olyan eset, amitől még most is kiráz a hideg! Idén nyáron, hetente többször kellett a János kh-ba kötözésre járni a lába miatt (szerencsére még elfért a babakocsiban). Egy ilyen alkalommal velünk jött a kisfiam apja is. Hazafelé vmin felkapta a vizet és a Déli pu-nál leszállt (pedig megígérte a gyereknek,h a Körtérig velünk jön). Onnantól kezdve a Gellért térig a fiam torkaszakadtából üvöltötte,h "apa kell!" Nem segített se halk és nyugodt beszéd, se nem foglalkozom vele üzemmód - SEMMI! Persze az idősebb utasok osztották az észt, hiába mondtam,h nem segít semmi amit mondanak (a mai fejemmel már nem reagálnék rájuk!) az utasok másik fele a tipikus "húzz zacskót a fejére csak kuss legyen!" állásponton voltak, (ahogy ezt már vki írta itt) és persze jöttek a megjegyzések is,h milyen anya az ilyen stb. (mondjuk, ezek érdekeltek a legkevésbé). Végül akkor nyugodott meg a fiam, mikor felhívtuk az apját. A másik számomra "hátborzongató" történet egy bevásárlókp-ban ért utol... Vmit nem kapoot meg a gyerek, mire éktelen ordításba kezdett. Földhöz vágta magát és üvöltött! Persze, még a pénztárosok is minket figyeltek. Most már tudom,h akkor nagyon rosszul reagáltam le a dolgot, mert csak simán ott kellett volna hagyni és messziről figyelni, ehelyett igyekeztem arrébb vinni őt. Végül valahogy lehiggadt, akkor az ölembe ültettem és megbeszéltük a dolgokat. :) De nem kívánom senkinek ezt az "élményt"! Elnézést,h ilyen hosszú voltam és köszönöm,h elolvastátok. Mindenkinek szép napot! Üdv. Kiwim

58775 2009.01.04. 23:44:28

Szia Kiwim! Most vettem észre, hogy valamiért a kommented nem jelent meg az oldalon, ott csücsükélt a moderálandók között. Nagyon ismerős jelenségekről írsz, ami jó, hogy ez a kitartó hiszti szerintem életkorhoz köthető és kinövik. :) A legrosszabb tényleg, hogy osztják az észt kegyetlenül és tehetetlen vagy, te is robbannál, meg a gyerek is kivan. Ez a legnehezebb része. Én áruházi hisztinél egyszerűen otthagyom valahol a kocsit és kimegyek a gyerekkel. Szerintem tökéletesen csináltad, az adott szituációból a legjobbat hoztad ki. :) Minden jót neked és a kisfiadnak aztán írj még ide, mert sajna a blogod nem tudtam megnyitni, pedig kíváncsi voltam nagyon. Szép hetet nektek! :)

Jady 2011.05.24. 14:49:24

Hey, that's the gearestt! So with ll this brain power AWHFY?
süti beállítások módosítása