Édua különleges ajándékot kért születésnapjára...
2010.10.30. 00:31
...amit csak Londonban tudtunk beszerezni, szeretett volna ugyanis egy Build-a-bear macskát (igen tudom a bear az mackó, de neki cica kellett természetesen :)).
Régen nagyon furcsának találtam ezt a dolgot és mikor Flóra barátnőm mesélte évekkel ezelőtt, hogy van ilyen, akkor bizony azt mondtam, na belőlünk ilyen cselesen nem fognak pénzt kihúzni egy szimpla plüssállatért.
Hát aztán ugye telnek az évek, a szülői elvek megdőlnek lassan... és bizony engedünk mindenféle "építsd meg a saját medvédet" dolgoknak.
Tehát elsétáltunk Covent Gardenbe, hogy teljesíthessük ezt a kívánságot.
Ott Édua kiválasztotta a cicát azaz a külsejét (sajnos a fekete elfogyott amiért visszamentünk, de nagyon tetszett neki a szürke is) majd a hangját is (miákolást) és beálltunk a sorba ahol meg lehet tölteni őket.
Így áll sorban - izgatottan -, a lapos macsekkal.
Amikor mi kerültünk sorra a hatalmas gép előtt, akkor a lány, aki segített a tömésnél, elkérte a tulaj nevét és ráírta a cimkére, majd letépte a vonalkód másolatát és beletette a mackó azaz macska belsejébe (a végén elmesélem ez mire szolgál).
Miután a macska hangja is belekerült akkor kezdődött a tömés. Édua rálépett a pedálra és közben nyomogatnia kellett a szív alakú gombokat, ezek szimbolizálják a macskába beletöltött tulajdonságokat, amelyiket sokat nyomja abból szeretne bele többet - van szeretet, barátság, ölelés és puszi - persze minden gyerek mint az őrült nyomkodja a villogó gombokat és bizony ezt azoknak a felnőtteknek is végig kell játszani akik másnak vesznek ajándék kisállatot és itt készítik el, nem lehet csak úgy komolyan megvásárolni.
A kész macskát még az összevarrás előtt meg kellett ölelgetnie Éduának, hogy így ellenőrizze elég bele a tömőanyag, vagy szeretne még.
Azután jött a szív. Ugyanis minden itt készült állatkának van szíve amit a tulajdonos tesz bele, előtte oda kellett érintenie a hajához, hogy legyen okos, aztán a szívéhez, hogy legyen szeretetteljes majd a tenyerébe téve kívánnia valami szépet és azt mondania: - Szeretem a cicámat! - és így beletehette a szívet. Aztán csak összevarrták és innentől a cica hivatalosan is megszületett.
A következő lépés az volt, hogy a számítógépen a vonalkódját lehúzva regisztráljuk a macsekot, akit Éjfél névre keresztelt Édua.
Aztán a pénztárnál megkaptuk a születési anyakönyvi kivonatát is (rajta van az is hány centiméter).
Persze arra sem tudtam nemet mondani, hogy kapjon a macska egy pólót, mert ilyen szépen kérte a gyerek, mint a fenti képen.
Ígértem, hogy elmondom miért volt szükség arra, hogy a vonalkódot belevarrják az állat belsejébe. Szerintem ez egy igen figyelmes dolog a cég részéről, ugyanis minden itt vásárolt plüssállat lábán van egy cimke amire rá van írva angolul és franciául is, hogyha valahol találsz egy ilyen mackót, kérlek küldd el erre és erre a címre. Tehát amikor beérkezik a központba egy elhagyott kis kedvenc akkor megnézik a benne lévő vonalkódot és mert regisztrálni kellett a boltban a kis állatot, ezért ki tudják keresni vonalkód szerint, hogy kié és visszajuttatják az eredeti gazdinak.
Tehát újabb macska került a házhoz, aki még miákol is és Éjfélnek hívják.
Majd holnap lesz egy csoportkép a többi plüssmacskával. :)
Ráadásként még két képet teszek ide a család többi tagjáról, hogy lássátok őket is.
Mashu keménycsávó, kicsit eltévedt ugyan mert LosAngelest mutat, pedig Londonban vagyunk. :P
Csongor meg a robotját hintáztatja a játszótéren. Kell a robotnak is egy kis kikapcsolódás, akkor is ha ő a gonosz Dalek.
Hazafelé megint a szokott útvonalon mentünk: Covent Garden, Trafalgar tér, a Buckingham palotáig a St. James parkon át - megint nem találkoztunk a paark fejnélküli női kísértetével - majd onnan a Victoriáig. Nagyon szép volt.
Végezetül pedig pár esti kép mert én nagyon szeretem az irodaházakat kivilágítva.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.