Ma van hivatalosan vége az egyetemünkön az évnek. Nekem még le kellett mennem pár hivatalos dolgot lerendezni, például befizetni az ötven penny tartozást a könyvtárba és megbeszélni az egyik professzorral, hogy szeretnék önkénteskedni a kiállításon amihez embereket keresett.

Míg Mashu megbeszélésen volt, meg dolgozott kicsit, addig a művtöris diákok pihenőjében várakoztam.

Ahogy ott üldögéltem eszembe jutott, amikor Mashu ELTE-s koreai tanára egyszer kiakadt azon, hogy nincs pihenőszoba, vagy gyengélkedőszoba a ELTE épületében. Szerinte különösen a lányoknak lenne ez fontos "azokon a napokon", hogyha kicsit rosszul érzik magukat.

Hát állítólag az egész csoport kacagott. Főleg, mivel akkor úgy volt, hogy még termük se lesz az órákhoz, nemhogy pihenőszoba. Én is mosolyogtam mikor erről beszélgettünk, miért is kéne ilyen.

Aztán úgy hozta a sors, hogy nagyon sokat használtam az elmúlt években a pihenőszobát két előadás között.

A könyvtárban is lehet kényelmesen tanulni a hatalmas kanapékon, de a pihenőben enni, inni is lehet. Hát most pár hónapig nem látom a kis kedvenc pihenősarkomat, ezért csináltam róla nektek pár képet, hol is szoktam írogatni.

Kanapé, a kiskosaram, a fél laptopom, meg a jobb térdem :)

Üzenőfal, tábla, másik kanapé és számítógépek. Az ajtó számkódos, ide csak a kiválasztottak jöhetnek be. :)

A postaszekrény és papírdobozokban a már kijavított dolgozatok.

Fa a hatalmas ablak előtt és a lépcső az előadótermekhez.

A kedvenc lámpáim.

Hát itt és így tanulgatok a szabadidőmben. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.