Nem akarok ám én mindig csak bosszantó dolgokról írni, ezért mesélek nektek egy nagyon jó dologról.

Sétálunk a gyerekekkel a campuson és zebrához érünk. Gondosan megállunk velük és magyarázni kezdünk mint mindig: - Tudjátok körülnézünk erre is, meg arra is, ha nem jön autó...

(és itt éppen jön egy)

- ...szóval megállunk és elenged... NÉNK.. ha nem állna meg és engedne át minket. :)))

Szóval magyarázat helyett átrongyolunk...

Még sosem volt olyan, hogy az autós átment volna előttünk a zebrán, még a taxis és a bazinagy busz is megáll ha már megközelítettem azt a két gyerekkel. Olyan van, hogy simán elsuhan a hátam mögött, de az itt normális. :)

Mashu szerint ez elég gáz lesz majd otthon ha ezt megszokják a gyerekek, hiszen a nagy pesti dzsungelben a gyalogosátkelőhely nem megfelelő megközelítése is már veszélyes lehet, pláne ha abban bíznak, hogy át is juthatnak rajta első körben ha rálépnek...   de most komolyan már tök hülyének érzem magam, minden nap ez a játék többször...

-  Körülnézünk gyerekek. Nézd jön egy autó! Várunk, hogy az autó elmenje.. áá igen megállt! Thanks!!! Na gyerekek tiplizzetek, menjünk át a zebrán akkor :))) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.