Tegnap Londonba kellett mennünk, mert egy véletlen folytán felfedeztem, hogy lejár a gyerekek útlevele pár napon belül.

Kicsit naívak voltunk, vagy túlságosan a technika bűvöletében élünk, mert azt hittük ugyanúgy zajlik itt is az útlevélkészítés mint otthon mikor az ember bemegy, lefotózzák digitális géppel a gyereket és elektronikus úton zajlik az ügyintézés... hát meglepetést okozott a dolog, hogy fotót kellett volna hoznunk...

Rohanás fotóautómatához vissza a Victoriára, utána vissza a követségre de végül sikerült zárás előtt leadnunk mindent. A cuccot egyébként odahaza csinálják meg és postán küldik vissza... szóval félek, lehet nem tudunk otthon nyaralni. :(

Végre elindulhattunk a British Múzeum felé. Vicces volt, mert megkérdeztük a gyerekeket, hogy keressünk-e inkább egy játszóteret vagy menjünk a múzeumba a múmiákhoz és ők nagy kiabálással a múmiákra voksoltak :)))

Útközben Éduára is rájött a pisilhetnék és keresni kezdtünk egy nyilvános wc-t de sajnos nem működött, így beszaladtam egy parkban egy kávézóba és ott vittem ki a gyereket.  Ott futottam bele egy kedves kisgyerekes anyukába aki kiosztott, hogy az a wc nem nyilvános, hanem a vendégeknek van fenntartva. Kedvesen közöltem vele, hogy egy kávét fogok majd vásárolni ha végeztünk, csak nem szeretném ha bepisilne a kicsi és a kinti nyilvános wc meg nem működik...

Volt ott egy kedves idős angol hölgy is, ő nyugtatott, hogy ne aggódjak, mert ez a hölgy nem alkalmazott nincs joga rámszólni... 

Kijövet mégegyszer biztosítottam arról a kisgyerekes (tapló, köcsög) anyukát, hogy MOST megyek kávét venni... 

A múzeum után még elmentünk sétálgatni és az Oxford street-en kötöttünk ki, de olyan hatalmas tömeg hömpölygött, hogy a nagyobbikat is a nyakunkba kellett venni, mert folyton vagy elsodorták vagy fejbevágták valami táskával...  Aztán egyszer eltévedtünk és a Hyde-parktól elindultunk kifelé valami utcán ahol alig láttunk európai embert és rengeteg arab felirat meg szó fogadott minket. Miután pedig ránktapadt egy kissrác pénzt könyörögni sietős léptekkel visszamentünk a parkhoz. :)

Azt hiszem "itt délen" elszoktam már a nagyvárostól... :)))

A múzeumról külön bejegyzésben írok majd.  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.