Megtaláltam a régi honlapunkat és mert most vagyunk itt két éve és két hónapja, gondoltam bemásolgatom ide az első napokról született bejegyzéseket - ezt egy másik honlapra írogattam utána váltottunk blogolásra.

2006. szeptember 23.

Eléggé féltem a repülőúttól, de végül nagyon jól sikerült. A gyerkőcök meg Mashu bealudtak, én meg bámultam ki az ablakon. :) Egy kicsi airbussal mentünk ami külön félelmetes volt, mert a manővereket nagyon lehetett érezni, de végül is tetszett :)

Mikor megérkeztünk mindenki nagyon kedves volt, a csomagjaink is meglettek és az íjam sem tört össze :) A lutoni reptérről ingyenes buszjárat visz a lutoni vasútállomásra. Már tele volt a busz mikor odaértünk a babakocsival meg a hatalmas csomagokkal. Mashu odament a buszvezető hölgyhöz megkérdezni mikor jön a következő, mire a hölgy szó nélkül, mosolyogva kijött a fülkéből, és a középső ajtónál csinált helyet nekünk. Így felfértünk a buszra :) A pályaudvarra érve végre fel tudtuk frissíteni magunkat. A gyerkőcöknek is vettünk egy kis nassot, bár addigis nagyon jól viselték az utat, egy szavam sem lehet rájuk. A vonat hamar indult is Brightonba, elértük kényelmesen, a repülés után kicsit hosszú volt a 2 órányi út, de a falmeri állomáson már várták az érkezőket az egyetem önkéntesei.

A campuson bérelt lakás számomra nagy csalódást okozott. Szerintem alapterületben kisebb is mint az otthoni, ráadásul a fürdőszoba egy vasúti kocsi mosdójának méretében készült (egy kajakozó már be sem férne a zuhanyfülkébe a vállaival). A bútorok régiek és csúnyák, ráadásul majd' mindenhol csúnya, sötétkék padlószőnyeg van, ami a halálom... . Természetesen a lakás többszintes és Csongor este már szépen le is potyogott a lépcsőn és nagyon csúnyán beverte a fejét. Rohantunk azonnal a gondnokhoz, hogy hol van ilyenkor orvos, de sajna nincs, csak hétköznap rendel a campus területén. Végül úgy döntöttünk, hogy mivel jókedvű és nem is hányt, ráadásul a duzzanat is gyors lohadásba kezdett, figyeljük a gyerkőcöt és várunk holnapig.

Az első éjjel sírva aludtam el, rettenetesen éreztem magam, haza akartam fordulni azonnal.

2006. szeptember 24.

A mai nap már sokkal jobb volt mint az előző.
Bementünk a Csipet csapattal Brightonba, mert elég sok dolgot be kellett szereznünk, na meg a tengert mindenképpen mihamarabb látni kell:

Csongorom már alaphangon elég nyűgös volt és az sem vidította fel, hogy hülyét csináltunk magunkból a döbbent angol várakozók között a vasútállomáson, mikor előadtuk családilag a "Csip-csip csókát" meg a "Megy a vonat"-ot. A vonat érkezése viszont nagyon boldoggá tette - gondolom azért, mert leálltunk a hülyüléssel, és inkább a beszállással foglalkoztunk.
Mikor beérkeztünk Brightonba, beültünk egy kis étkezdébe reggelizni - az angol virsli borzasztó…, bár lehet, hogy csak azért mert nincs benne az általunk megszokott ízfokozók, E akárhányasok tömkelege…
De azért inkább becsomagoltattuk a kaját a végén és gyorsan távoztunk, mert kezdett mindkettő nyűgösködni. Édua nem is evett csak ivott, meg bohóckodott, de azt baromi édesen tette :)
Utána meglátogattunk egy bevásárlóközpontot, beszaladtunk a Merciék által sokat emlegetett Debenhams üzletlánc egyik boltjába (csak baromi meleg volt ezért hamar kijöttünk). Utána csatangoltunk még egyet, és a tengerpartra is kimentünk. Mashu levitte a vízhez a gyerekeket, de olyan szerencsésen álltak meg, hogy a tizedik hullám tök eláztatta a gyerkőcök nadrágját. Így félmeztelenül jöttek haza, mivel a váltóruhájuk itthon maradt (sajna útközben egy fia olcsó ruhaboltot nem találtunk), de nem volt nagy baj, mert délre nagyon kellemes meleg lett az idő, szinte nyárias.
Viszont az nagyon furcsa volt, hogy egyesek nyári cuccban, papucsban, mások meg kabátban és csizmában járkáltak az utcán :
Természetesen volt nagy hiszti megint Csongor részérõő a '99 pennys bolt előtt míg az apja bement vásárolni, és nem is tudtam megnyugtatni semmivel csak cicivel tudtam volna, de azért azt nem kaptam elő a Trafalgar street-en… és már vártam mikor kocogtatja meg a vállam egy bobby, miért bántalmazom a gyereket…

Ami teljesen máshogy van mint nálunk:
Az utcákon folyamatosan járnak a kukásautók, és ürítik az utcai szemeteseket. A tengerparton, parkokban is járkálnak körbe a "parkőrök" és kis csipeszes végű bottal szedegetik fel az eldobált papírokat, még az egészen apróbbakat is.

A villanykapcsolókat "le" kell felkapcsolni és "fel" kell lekapcsolni.

Az úton másfelé kell körülnézni, jajj ezt nem tudom, hogy fogom megszokni : Oviskoromban még a balranézz-jobbranézz-balranézz -t nevelték belém és itt ugye ezt is fordítva kell alkalmazni :

Az angol lányok nagyon furán öltözködnek : : :

Ha szólunk a ház felelősének (a mexikói Antoniónak), hogy Csongor lepotyogott a lépcsõn, másnapra felszerelik a babaajtót a lépcső tetejére.
Ha meglátják, hogy egészen kicsik a gyerkőcök és nem kell az emeleteságy, délután már itt a gondok és elviszi az ágyat és átrendezik a szobát.
Ha lecsapta valami az áramkör egy részét és ezért pittyeg a füstjelző jön a házfelelő  megmutatja hol kell a biztosítékot felkapcsolni és jönnek a biztonsági emberek, hogy leellenõrizzék a füstjelzõt.
Ha megkérdezed, hogy hol lehet kapni babakádat a gyerekek fürdetéséhez, tíz percen belül beállít egy lány egy babakáddal :

Ja és a gondnok-srác lengyel, meg egy lengyel lány a segítõje. Rögtön összebarátkoztunk, mondták, hogy magyar lengyel régi jó barát. Mashu kicsit tanítgatta õket magyarul, meg elmagyarázta, hogy a mesekönyvön Mosó Masa van : : És nagyon örültek neki, mikor elõadtam szegényes lengyeltudásom egy töredékét : : :

Szóval ez a nap tök jól sikerült :)

Ekkor még nem tudtam, hogy mindezek a dolgok azért mentek gyorsan és gördülékenyen, mert Antonio és lengyel csapata különösen hatékony és odafigyelő volt... mióta Park Village-ban lakunk csak rossz tapasztalatunk van a gondnokkal kapcsolatosan...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.