A szomorú lány

2009.02.27. 09:50

Mashu idén együtt dolgozik egy pár évfolyamtársával az egyetem megbízásából, hogy segítsék az alsóbb csoportok munkáját. Tehát ha valaki elakad statisztikából ír egy emailt, vagy odamegy a fogadóórára és elmagyarázzák neki, hogyan is működik ez.

A minap nem ebédelt itthon, éjszaka dolgozott, délben ébredt úgy szaladt el, ezért szépen becsomagoltuk neki a gyerekekkel az ebédet és megleptük vele.

Mashu meghallotta, hogy jövünk - KisCsücsök még képtelen osonni - ezért kiszaladt elénk. Felkapta a gyerekeket és együtt mentünk be végül a terembe.

Megakadt a szemem egy lányon. Elsápadt mikor beléptünk. 

Borzasztó szimpatikus volt, kedves, olyan akivel azonnal beszélgetést kezdeményeznénk ha társaságban összeakadnánk. Közben Mashu bemutatott minket mindenkinek, azok teljesen elképedve kérdezgettek vissza: - És tééényleg 19 évesen nősültél és ők a gyerekeid?

...és jött a sok hűű meg haaa...

 

A lány is mosolygott a többiekkel, de leginkább a füzetébe temetkezett, aztán rögtön elment ahogy lejárt a fogadóóra.

Annyira szerettem volna utánaszaladni, megsimogatni a karját, megvigasztalni, valami biztatót mondani neki. Úgy érezhette magát mint én mikor Mashu kibökte azt a házasemberes dolgot, csak felé ez most igazi volt, nem vicc.

Hazaúton beszélgettünk erről az emberemmel. Mondta, hogy ő is egy ideje furcsán érezte magát a lány társaságában. Ismerem már több mint kilenc éve, ő nem az a típus aki észreveszi ha akar tőle valamit egy csaj. Volt pedig már ilyen tanítványa is, na az nem volt piskóta. :)

 

Egy hatalmas ölelést küldök neked te szomorú lány és szeretném ha tudnád, hogy szeretettel gondolok rád. Biztosan megtalálod te is hamarosan a párod, ez mindig sajnos később történik mint szeretné az ember, de előbb mint remélni meri!

Sok boldogságot! :)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hicudzsi.blog.hu/api/trackback/id/tr495549859

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tilinkó 2009.02.27. 11:08:18

...nagyon nagy lelked van...

Káldi Anna 2009.02.27. 11:29:52

Csak nemrég kezdtelek olvasni. És nagyon szeretem, ahogy írsz, amit írsz. De ez az írás mindent visz. Neked jár a nagy ölelés. Tényleg nagy a lelked. Jó, hogy vagy!

Christine 2009.02.27. 12:36:21

Eszmeletlen egy csajszi vagy! Hogy van lelkierod patyolgatni azt aki elszeretne toled a ferjed. Ez szamomra hihetetlen.

magenta 2009.02.27. 14:01:29

Neked tényleg ott a glória a fejed fölött! Jó, hogy vannak ilyen emberek a világon, én biztos nem tudnék ilyen szimpatikusan hozzáállni. :(

Ziebi 2009.02.27. 16:53:57

Elképesztő vagy :) Szegény lány, elképzelem ahogy egy pillanat alatt vesztette el minden reményét, ahogy látta hogy milyen szépen vagytok. De lehet hogy ez volt az a löket ami majd segít neki tovább lépni. Semmi nincs ok nélkül :)

mw 2009.02.27. 17:23:57

Jövööök, persze hogy. (közben meg azon vigyorgok, hogy remélem, az ottani reggeli kommentem után senki nem gondolja, hogy én vagyok ez a lány:))

Judit 2009.02.27. 22:39:25

Hát megemelem a kalapom előtted. Én valszeg nem éreznék késztetést, hogy pátyolgassam az ilyen sápadozó leánykákat... Jó, hogy olyan a kapcsolatod a férjeddel, hogy fel sem merül benned, hogy Te is elsápadj egy ilyen arc láttán. :))))

anyatünde 2009.02.27. 23:36:06

Christine, a "belezúgok egy házas fickóba" és az "elszeretem őt a feleségétől" - számomra - két nagyon különböző dolog. (Tapasztalatból beszélek.) (Sápadtarcú leány tudta egyáltalán, h. Mashu nős és gyerekei vannak??) Mindez Emő kedvességét és hozzáállását nem kisebbíti természetesen. :)

58775 2009.02.28. 04:20:11

Most jól feladtátok a leckét nekem, azt hittem mindenki sülthülyének fog nézni, aztán meg nem is. Inkább dicsérgettek holott tök nem vagyok ilyen mindig, általában inkább lobbanékony. :))) Azt hiszem azért nem voltam egyértelmű fent. Nem volt zaklatás a lányzó részéről a férjem felé szóval szerintem nem elszeretni akarta, csak beleszeretett ahogy Anyatünde írta. :) Viszont én érzékeny vagyok ezekre a rezdülésekre és elég hamar észreveszem azt amit más mondjuk nem szúr ki azonnal. Volt egyébként olyan hölgy aki kőkeményen hajtott rá még régebben mikor friss házasok voltunk. Egy társaságba jártunk, ismert mindkettőnket jól. Na őt nem pátyolgattam, egyszerűen hárítottuk mosolyogva a dolgait - nagyon durván csinálta amit csinált -, de mondjuk őt is megsajnáltam...:S Nagyon aranyosak vagytok tényleg. Köszönöm. Bár leszek még biztosan sárkány meg boszi itt, ne fényezzétek még a glóriámat. :)))
süti beállítások módosítása