...milyen jó együtt lenni a két Pupiccsal. :)

Voltak napfényes és esős napjaink a közelmúltban. Esőben általában felvesszük a gumicsizmát és elmegyünk a könyvtárba vagy az erdőbe sétálni, napsütésben pedig néha bemegyünk a tengerparti játszóterek egyikére.

Most képes beszámoló következik:

Édua ismerkedik a halakkal.

Csongor csak zsiványkodik: - Neeem anya, ígérem nem fogok belenyúlni a vízbe...

Az erdei úton járva.

Igen, a büszke piroskabáttulajdonos az előtérben Édua, az az aprócska folt ott hátul pedig Csongor fiam, akit vagy hússzor kértem meg arra, hogy ne szaladjon el messzire, mert szívrohamot fogok kapni ha elvész...

Kakaózás és kekszezés a könyvtár kávézójában. 

Mindenki nagyon fotogén...

A kis villamos (Köszönjük Szabolcs :))) Azóta is nagy kedvenc a jármű!) a kép előterében pedig a sütiszállító szerepét tölti be.

Ez már a napos rész. :) "Én meg te, két lángelme..." (Dúdoljátok nyugodtan velem! :))

Azért ezt a képet tettem be elsőnek, hogy a további felvételeken a távoli elmosódott foltokból kivehessétek melyik (színű) gyerek az enyém. Ugyanis miután bementek a medencébe elég nehéz lencseközelbe imádkozni őket...

Néha egy-egy elsuhan a kamera előtt azért. 

Ez itt egy fiúgyermek...

...ez meg itt a lánygyermek.

Vidám napot kívánok mindenkinek! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.