Szóval miután reggel jól kipanaszkodtam ide magam, beindultam mint a golyó.

Persze ehhez kellett, hogy megnézzek két Schwarzwaldklinik epizódot. Ez az üzemanyagom mostanában. :)))

Kipakoltam és kitakarítottam a ruhásszekrényemet, bezacskóztam a ritkábban hordott darabokat, három adag ruhát kimostam, teregettem, dobozoltam, konyháztam és még a fürdőszoba is pöpec lett.

Ebédre csak sajtos-tejfölös tésztát rittyentettem, mert a bevásárlás a bizonytalan költözésre való tekintettel elmaradt.

Ma este Mashut leszólította itt a campuson autóból egy hapsi. Pontosabban egy hatalmasat köszönt neki, majd az én Édesem értetlenkedő arcát látva rögtön magyarázni kezdte, hogy ő a szomszédunk és hallja, hogy kiköltözünk és ők szeretnének két hálószobásba átköltözni mint a mienk.

Őszintén "meglep", hogy az utóbbi napokban ugrásszerűen megnőtt a velünk beszédbe elegyedő kedves szomszédoknak a száma. Igen ők azok akik eddig - finoman szólva - ránk se... köszöntek még a lépcsőházban sem, de még akkor sem ha előre köszöntünk mosolyogva.

Holnap reggel hívjuk az ügynökséget.

Nagyon-nagyon remélem örömhírrel jövök ide. :)

(és csomagolhatok 24 órában két gyereket + egy Mashut kerülgetve)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.