Ez a legkedvesebb ünnepem, ünneplőbe öltözik a lelkem, kicsi zászló jelzi a kabátomon a szívem fölött, hogy milyen fontos is ez nekem.

Bárcsak átadhatnám nektek ezt az örömöt, a gyermeki rácsodálkozást a régmúltra, mikor barikádok épültek, mikor költők mentek harcba a szebb világ reményében a szabadságért.

Legyen a szívekben béke végre és mert tudjuk, hogy a mosoly a legjobb fegyver, harcoljunk a fásultság és a szomorúság ellen ezzel (mert hidegen fújnak a szelek).

Szeretettel,

Anyamadártól

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.