Jó írás nagyon! De minek veszekedtél saját magaddal? No ezt nem értem. Ezt elmondod egyszer majd? (Lehet, hogy mindenki értette, csak én nem, ezért bocsánatot kérek!)

Emő, ölellek.

Olvastam es nagyon megerintett... Jo lenne meg tobbet olvasni, a regrol, reszletesebben, annyira jol irsz, hogy elvezet olvasni, es bele tudom kepzelni a helyzetedbe, azonban tuti, hogy csak azt hiszem, m tuti annal rosszabb lehet, mint amire gondolok.. Na, ezt jo kuszan sikerult leirnom...:-) De kitartast segito olelest kuldok, innet Surreybol! :-)

[Edit](#11301899): Hát mérges voltam/vagyok, hogy mit rinyálok. sejtettük meg minden. :) [anyatünde](#11302239): köszönöm, most nagyon nagy szükségem van erre. Jobban mint valaha. Köszönöm! :) [S.Ildi](#11302340): Neked is köszönöm Ildi!! :) részletesen fogok írni, bár akövetkező napló gyakorlatiasabb lesz, a felszerelésről, a mindennapi tárgyakról, mik segítenek minket.

Olvastam az ÁÁ-n az írásod, és inkább ide írok, valahogy nagyon elvitte Rita a témát, jobbnak érzem itt. Már régebben írtam neked, hogy én is aspergeres vagyok, velem ugye nem foglalkoztak gyerekként, csak simán voltam minden: nem normálisnak titulálva az egész osztály előtt, közröhely tárgya stb. Amit Csongiról írtál a játszótér kapcsán, nagyon megérintett, mert nekem pont olyan volt az egész gyerekkorom. Anyukám szegény pont annyira megszenvedte mint Te, ezért is akartam írni neked. Egyrészt, hogy téged biztassalak, másrészt, mert szegénykém 27 éves koromban értette meg, hogy nem volt defektes a gyereke csak más. Drága Anyukám mennyit szenvedett amiatt, hogy mindig rosszkor szólaltam meg, mindig rosszat mondtam, hogy pont úgy, állandóan hangosan beszéltem, mint Csongi, hogy soha nem tudtam sehová sem beilleszkedni. Most, 38 évesen tudok talán életemben először "normálisan" viselkedni, a mostani munkahelyen az első, ahol mindennap elhív valaki ebédelni és nem ülök egyedül az irodában dobozzal a gép előtt. De ehhez meg kellett tanulnom, hogy kell viselkednem, hogy mások számára elfogadható legyek! 27 éves voltam, amikor kiderült, hogy miért nem tudok közösségben funkcionálni, miért pörgök ki mindenhonnan - miközben kitűnő tanuló voltam, okos, érdeklődő, de más. Én nem gondolom, hogy Csongiból ne lehetne szörföző hedonista huszonéves - de meg kell tanulnia működni közösségben és ezt neked kell megtanítanod. És te ezt nagyon-nagyon jól csinálod, azt gondolom, hogy ennél többet ember nem képes ebben a helyzetben megtenni, mint amit te teszel most :) És remélem ezzel megnyugtatlak tényleg: évek óta jól vagyok: jól működő kapcsolatban élek (na, ehhez a párom is kellett, a találkozásunk olyan volt nekem, mint a tiéd Mashuval - egy csoda), van normális munkám, szeretnek a kollégáim, a családommal jóban vagyok. Szóval ne izgulj, amit te megteszel Csongival és Csongiért most, azzal menni fog neki is :)

[MerylVagyok](#11305755): Anyamadár, bocs, hogy már megint offolok nálad, ráadásul szokás szerint az egómról van szó... Meryl, honnan lehet megbizonyosodni felnőttként arról, hogy aspergeres vagy? Gyűjtögetem a tüneteket, ez az öndiagnózis rengeteg puzzle-darabkát a helyére pakolna magammal kapcsolatban, de azzal is tisztában vagyok, hogy az öndiagnózis hülyeség. Hogy lehet bizonyosságot szerezni? Te hogyan csináltad?

[MerylVagyok](#11305755): el sem tudom mondani, milyen hálás vagyok neked, hogy ezeket leírtad. :) KÖSZÖNÖM! :) [Eszter](#11306610): simán offolhatsz :) a baron-cohen tesztet ismered? online is ki lehet tölteni.

@anyamadár: én meg neked, hogy anyukámat így rehabilitáljuk együtt, hogy nem ő volt a hibás - küldöm neki a linkeket rendszeresen :) Írtam már korábban neked, hogy valószínűleg ez az oka annak is, hogy depis voltál Csongi születése után, ahogy az én anyukám is utánam - egyszerűen nem adtunk elég visszajelzést nektek. @eszter: nem öndiagnózis volt, hanem egy teljesen más okból kerültem kapcsolatba egy pszichiáterrel egy program keretében. Ő kezdett erre gyanakodni és aztán foglalkozni velem. Neki köszönhetően felnőttként tanultam meg, hogy ti hogyan gondolkodtok, mit éreztek stb.

[anyamadár](#11307477):

[anyamadár](#11307477): köszi a lehetőséget, a tesztet megnézem! (Bocs az üres kommentért, a kicsi épp aludni készül abban a kezemben, amelyikkel épp nem gépelek. :-)) [MerylVagyok](#11308878): a "ti"-vel még várjunk, amíg kibogozom az identitásválságom, és rájövök, hogy én is benne vagyok-e. :-)

az ember mindig tale1l vmalai kis javedtanivalf3t a blogje1n, e9s az a legszebb az ege9szben, hogy e1ltale1ban senki nem veszi e9szre ezeket, csak a saje1t sze9pe9rze9ked javedtja, de e9ppen ele9g is az. :)