Egészen kicsi koromtól a vesztes
2011.03.05. 22:50
szerepeket játszottam. Okos és csúnya királylányt, varjút, boszorkányt, kikiáltót, sosem lehetettem Mária a betlehemesben sem, pedig évről-évre gyakoroltam a Magnificat-ot.
Mikor énekeltem akkor meg mindig a szerencsétlen karakterek, szomorú dalok jutottak nekem, mint például Eponine.
A szerelemben sem voltam valami szerencsés, idiótákba futottam vagy elérhetetlen ideálokba akik aztán lábtörlőnek használtak.
Aztán történt valami. Valami jó. Valami megváltozott. Tizenegy éve. De nem merem elkiabálni még mindig. Majd húsz év múlva, talán.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.